Olvasókör évzáró alkalma

A tanév utolsó olvasókörét tartottuk az iskolai könyvtár olvasótermében.

Szalai Nóra tanárnő egy olyan kötetet hozott, ami az idén szóbeli érettségi tétel is. Varró Dániel: Mi lett hova? című verseskötetét adta közre a jelenlévőknek. A könyvben nyomon követhető a fiatalemberből a férfivá válás – Daniból Dániel lesz. Alkotói válsággal küzd…

A mindennapok vannak benne, de azok élesen, érzékletesen, minden sorban és fordulatban – a versek nyelve valamennyiünk hétköznapi beszédét idézi meg: szellemes csevegés, szóviccek és szófacsarások. Játékosság, humor, intertextualitás. És tökéletesen megjelenik a beszélő személy: ahogyan él, amin töpreng, bosszankodik, amit és ahogyan olvas, amivel piszmog, amire emlékezik.

A tanárnő felolvasta a „Hitvesi költészet nehézségeiről” című verset, ami nagy derültséget okozott.

Elmondta, hogy a tanítás során a fiúk „A jogosítvány” című művet kedvelik a legjobban.

Az érettségi tétel kapcsán aztán beszélgetés kerekedett. Előkerültek az emlékek, régi vizsgák tételei. Oroszi Kamilla 2 éve érettségizett a Petőfiben, most pék-cukrásznak tanul. A Tóték című drámát és a belőle készült filmadaptációt kellett akkor összehasonlítania a szóbeli vizsgán.

Kocsis Robin a pár napja történt magyar kisérettségi emlékeit idézte fel.

Bencsik Erika tanárnő véleménye szerint az a probléma, hogy a mai fiatalok keveset olvasnak. Ő most J. D. Salinger: Zabhegyező című regényét ajánlotta olvasásra. A regény főhőse egy lázadó 17 éves amerikai gimnazista fiú, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. Lázad a világ, a társadalom ellen.

A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül…. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Likó Marcell a Vad Fruttik zenekar szövegírója, énekese, frontembere. Várpalotán töltötte gyerekkorát, ezután a szombathelyi főiskolán végzett művelődésszervező szakon. Marcell a zenélés és a Vad Fruttik mellett rengeteget olvas, a Petőfi Rádióban könyvbemutató műsort is vezetett, Veszprémben pedig egy könyvesboltban is dolgozott, amelybe a mai napig visszajár dolgozni a szabadidejében. Egyik legjobb barátja és pótapja a József Attila-díjas író és költő, Géczi János. Erika néni most a „Bunkerrajzoló” című kötetet mutatta be. Két egészen különleges szellem találkozik ebben a könyvben. Géczi János József Attila-díjas író, most a Vad Fruttik énekesének élettörténetét rakja újra, építi fel – darabokból, emléktöredékekből, szorongások és tripek elképesztően izgalmas sorozatából. A Bunkerrajzoló nem Likó Marcell életrajza. Inkább egy fiatal fiú története, aki elmerül a reménytelenségben. A kábítószerek és a céltalanság örvénye mélyre sodorja, ám sorsa az, hogy megkapaszkodjon mégis, és lépjen mindig feljebb. A Bunkerrajzoló azt mutatja meg, tűélesen, hogy Marci a Géczi Jánossal folytatott beszélgetésekben hogyan éli meg, milyennek látja a múltját. Élet a halál előtt. Hol komikus, hol nagyon is drámai hangon – de elejétől a végéig az őszinte feltárulkozás átütő erejével.

Említette még a tanárnő az „Énekelt és el nem énekelt dalok” című könyvet is, amiben zseniális dalszövegek találhatók. Az inotai hőerőmű használaton kívüli épületében újabban koncerteket szerveznek.

Harmadikként A holdsugár könyvesbolt rejtélyei című romantikus regényt ajánlotta a tanárnő a hallgatóság figyelmébe. London a csodák városa. Így amikor Agnes Martí, a Barcelonából érkező régészlány betéved Edward Livingstone, a hírneves felfedező leszármazottjának varázslatos könyvesboltjába, rögvest Alice, Pán Péter, Twist Olivér társaságában és világában találja magát. Nem kevés furcsa kérdésekkel hozzá forduló vásárlóval, vagy egy kék fénybe burkolózó, állandóan körmölő íróval.

Kocsis Robin a végére ért az iskolai könyvtárból kölcsönzött 1984 című Orwell kötetnek.

A XX. század totalitárius államai és a hidegháború paranoiája ihlette műből egy olyan jövőkép rajzolódik ki, melyben a mindenható Párt folyamatosan újra írja a történelmet, és a hagyományos angol nyelv lerombolásával, illetve a „káros” gondolatok megszületését lehetetlenné tevő újbeszél kidolgozásával a polgárok gondolkodását is korlátok közé szorítja. A szerző nevét világszerte ismertté tevő disztópia számos mondata vagy mozzanata az egyetemes kultúra részévé vált, Big Brother alakja pedig még a show-bizniszben is felbukkant… A művet 1948-ban írta meg, de mit sem veszített aktualitásából. Az író által bevezetett fogalmak, mint például a Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség, a 101-es szoba, vagy az olyan mondatok, mint: "a szabadság az, ha szabadon kimondható, hogy kettő meg kettő az négy" a mai napig erősen hatnak. Egy olyan világ jelenik meg ebben a műben, ahol a rendszer legfőbb célja az emberek fölötti totális hatalom megszerzése legbelsőbb lényegük megtörésével, elméjük ízekre szedésével és teljes átalakításával. Ehhez minden létező eszközt bevetnek, a beszélt nyelv - és ezáltal a gondolatok - egyre erőteljesebb redukálásától kezdve az állandó megfigyelésen át (a Nagy Testvér mindent lát), az agymosáson, tudatmanipuláción, a legrafináltabb testi- és lelki kínzásokon keresztül a történelemhamisításig, míg végül: "Soha többé nem leszel képes normális emberi érzésekre. Minden meghal benned... Üres leszel. Kipréselünk belőled mindent, aztán megtöltünk önmagunkkal." A magányos lázadó, Winston Smith történetét is magában foglaló, sokkoló és egyben gondolatébresztő kultuszregényt minden érző és gondolkodó embernek fontos megismerni.

Végül Marcsi néni mutatta be a könyveket, amiket hozott. Elsőként Vida Gábor: Ahol az ő lelke című regényt. Felolvasta a könyv fülszövegét: Werner Sándor egykori honvédtiszt meggazdagodni indul az Újvilágba az első világháború kitörése előtt. Fiát is magával vinné, de a kivándorló hajóra csak az apa száll fel. Lukácsot a sors meg a kalandvágy Afrikába viszi. 1919-ben találkoznak újra, kifosztva, csalódottan, bujkálva a román hadsereg által megszállt Kolozsváron. Az apa: mert katona volt, a legendás Székely Hadosztály tisztje, és titkos küldetése van. A fiú: mert ellógta a háborút, és még mindig nem tudja, mihez kezdjen magával. Milyen volt az a világ, ahonnan elindultak, és milyen az, ahova megérkeznek? Mi történt a nőkkel, amíg a férfiak hadakoztak vagy lógtak éppen? És miért nem száll le talapzatáról a legnagyobb magyar király ércszobra, hogy beleszóljon a történelem menetébe, ha már az emberek tehetetlenek, vagy csak elrontani tudnak mindent?

A második kötet: Király Lajos: Vőfélyversek a somogyi lakodalomban. Ezt azért tartotta érdekesnek, mert Marcsi néni Somogyudvarhelyről származik és a falu lakodalmi szokásairól írta a szakdolgozatát a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. Király Lajos a tanára volt, aki a hallgatók szakdolgozatát is felhasználta forrásul a kötet megírásához. A somogyudvarhelyi lakodalmi versekből olvasott fel, ami a határmenti dél-somogyi faluban egykor elhangzott a nagy nap eseményén: vőlegénybúcsúztató, menyasszony kikérő találóskérdések, ételköszöntő versikék…

Ehhez kapcsolódóan közre adta Knézy Judit: Somogy régi ételei című receptgyűjteményét. A jelenlévők fellapozták és olvasgatták a népi ételek készítését.

A programsorozatot a következő tanévben folytatjuk.