Iskolánk idén is jelentkezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Fenntarthatósági Témahét keretében szervezett iskolai faültetési programba. Ennek hála december 9-én újabb fával gyarapodott az intézmény amúgy is impozáns parkja.
Az elültetett facsemetét a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrző Központ (NBGK) biztosította az iskola számára. A fafaj kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy őshonos, lehetőség szerint olyan tájfajta kerüljön az iskolakertbe, mely jellemző a településünket körülvevő tájra. Így esett a választás a 2014-es év fájára, a mezei juharra (Acer campestre), amely egész Európában és Magyarországon is megtalálható a természetben, valamint parkokban is gyakran ültetik. A konténeres facsemetét a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrkerület vezetője, Kiss Péter adta át az intézménynek.
Az ültetés előtt, mint minden faültetésnél elmondtuk, hogy mit lehet tudni az adott fafajról. Továbbá nem mulasztottuk el a fásítás fontosságának ismertetését, hogy milyen kiemelkedő jelentősége van az ilyen tevékenységnek a települések élhetőbb klímájának megteremtésében és a Föld széndioxid szintjének csökkentésében. Sajnos ezt a környezettudatossági elmélkedést a járványhelyzet miatt idén csak kis létszámban tudtuk megtartani.
-
1-Faültetés a KASzC Eötvös József Technikum, Szakképzőiskola és Kollégium parkjában
-
1 - Faültetés a KASzC Eötvös József Technikum, Szakképzőiskola és Kollégium parkjában
A mezei juhar alakja szabad állásban boltozatos, akár 25m-re is megnő de általában 10-15m. Kérge világos, meglehetősen élénkbarna, már fiatalon sűrűn barázdált. Hideg időben megérintve is melegnek érződik. Levelei kicsik (10cm), sötétek, kissé fénylők, karéjosak néhány nagy tompa mellékkaréjjal. Ősszel élénksárgára, ritkán pirosra színeződnek. (Európa fái, Johnson és More, 2007)
„A tápanyagban gazdag vályog- vagy törmeléktalajokon 800–900 méter magasságig az ártéri erdőktől a karsztbokorerdőkig a legtöbb erdőtársulásban előfordul, de a legjellemzőbben az aljnövényzetben bővelkedő gyertyános–tölgyesekben. A Földközi-tenger egyes vidékekein oszlop helyett telepítették, és az így ültetett fák közé húzták ki a szőlőt tartó drótokat. Jól esztergálható fájából főleg konyhai eszközöket és ültető szerszámokat készítenek. Díszfának is ültetik, ezért a városokban sem ritka.” (https://hu.wikipedia.org/wiki/Mezei_juhar)
„Régen furnérokat, gépalkatrészeket (fogaskerékfogakat), kerékabroncsokat, faedényeket, állványokat, szerszámnyelet, gyökeréből fapipát is készítettek. Törzse édes nedvet tartalmaz, amelyből a kéreg megcsapolásával korábban cukrot főztek. Ma jobbára tűzifa lesz a mezei juharból, mert lassan kivesznek a fafajhoz tartozó kézműves szakmák. A mezei juhar jól viseli az éghajlati szélsőségeket, az erős téli hideget és a tartós szárazságot. Könnyen bomló avarjával, árnytűrésével és árnyalásával, a vadrágást viszonylag jól viselő törzsével a hazai lombos erdők fontos elegyfája, amely az erdőgazdálkodásban is még több odafigyelést, kíméletet érdemel.” (Bartha Dénes, Lengyel László 2014. 02. 14. https://magyarmezogazdasag.hu/2014/02/14/az-ev-faja-mezei-juhar)
-
2 - levele, virága, termése Forrás: Dictionaire des plantes suisses 1853
-
3 - szabad állású mezei juhar Forrás: Korda Márton https://magyarmezogazdasag.hu/2014/02/14/az-ev-faja-mezei-juhar
