Locsolás, sibálás, tojásgurítás – néhány húsvét hétfőre tehető szokás, amelyet még mindig ápolnak Fejér megyében. Ma erről olvashatunk a KASZC Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium weboldalán.
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.
A húsvéti szokások egy része, mint például a locsolás még mindig jellemző az egész ország területére, és így a megyére is.
A legismertebb húsvét hétfői szokásunk, a locsolás lengyel és cseh területekről érkezett hozzánk. Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni.
A népszokások szerint a férfiak ezen a hétfőn sorra járták/járják a házakat és különböző versek, énekek kíséretében locsolták/locsolják meg a lányokat, asszonyokat. A locsolók ma már csak ritkán kelnek hajnali hatkor, és nem jéghideg kúti vízzel ugrasztják ki a lányokat az ágyból, hanem később indulnak el és kölnivizet használnak. Jutalomként régen házi, kézzel festett tojás kaptak. Ha manapság kézzel is festik a tojást a lányok, valószínű, hogy nem a tyúkok alól szedik ki, hanem a boltban szerzik azt be. Jellemzőbb azonban, hogy a locsolók csoki tojást kapnak.
Régen szégyen volt, ha a lányok nem engedték be a locsolkodókat. Az ilyen lányok rátartiak voltak. Most már azonban erre is van példa.
Fejér megye északi területén, például Bakonycsernyén vagy Pázmándon még mindig él a korbácsolás. A korbácsot a fiúk hét-nyolc fűzfavesszőből készítik, amivel finoman ráütnek a lány fenekére, és közben rigmusokat mondanak. A 8 fűzfavesszőből font fonat a siba, az ezzel való ütlegelés pedig a sibálás. A korbácsolásnak egyébként ugyanaz a szerepe, mint a locsolásnak: a lány jövőre is friss, és egészséges maradjon. A locsolók és korbácsolók szolgálatukért cserébe tojásokat, friss kalácsot, vagy pálinkát kapnak. Az ügyesebbek akár több tucatot is összegyűjthetnek. A locsolásért cserébe kapott piros tojás régen azt jelentette, hogy a lánynak tetszik a legény, míg a kék vagy zöld tojás a nemtetszést fejezte ki.
Délután aztán tovább folytatódik/folytatódott a móka. A fiúk kimennek/kimentek egy közeli lejtőre, ahonnan legurítják/legurították a tojásokat. Akinek a legmesszebbre sikerül törés nélkül gurítania a tojását, az elnyeri/elnyerte a többiekét is.
Egyes területeken húsvét után, kedden, a lányok visszaadták a fiúknak a korbácsolást. A reggel napszámba induló fiúkat az utcán korbácsolták meg.
(Fotó: zaol.hu)
Címke: Kisalföldi ASzC Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Technikum Szakképző Iskola és Kollégium