Még vonzóbbá akarják tenni az agrárszakmákat a diákok számára modern eszközökkel és izgalmas tartalmakkal. Fontos a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés is – erről is beszélt Hoczek László József, a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum (ASZC) főigazgatója. A centrum része lett az Agrárminisztérium alá tartozó három vasi középiskola is – a főigazgatóval a vépi intézményben találkoztunk.
Az agrárszakképzésben – az Agrárminisztérium fenntartásában – 62 intézmény működik Magyarországon. Ezeket július 1-jétől öt szakképzési centrumba szervezték. A Kisalföldi ASZC része lett három Vas megyei intézmény: a Herman Ottó, az élelmiszeripari és földmérési, valamint a vépi mezőgazdasági középiskola. A főigazgató először az agrárszakképzés megújításáról beszélt.
– A szakképzési törvény változása, a képzési rendszer sajátosságai miatt vált szükségessé az intézmények nevének változása is: 2020. július 1-jével visszatért a hagyományos ötéves technikum, mellette a hároméves szakképző iskola. A technikumban a 4. év végén előrehozott érettségit tesznek a diákok, ahogy a gimnáziumokban, magyarból, történelemből és matematikából.
Ötödév végén a szakmai tantárgyakból emelt szintű érettségi vizsgának is minősülő technikusi vizsgát tesznek, emellett idegen nyelvi érettségivel zárják tanulmányaikat. Az emelt ágazati érettségi révén, ami 30 többletpontot is ad, könnyebben jutnak be az ilyen profilú felsőoktatási intézményekbe. A szakképző iskolák ezzel szemben a hagyományos hároméves képzést kínálják: az egyéves ágazati alapozót kétéves szakmai képzés követi. Az alapozóvizsga után a diákok már a duális képzésben, a gyakorlóhelyre kikerülve kezdik tanulmányaikat.
– Erősen gyakorlatorientálttá akarjuk tenni a szakképzést, és a továbbiakban is szeretnénk partnereink között tudni azokat a gazdasági szervezeteket, amelyek eddig is partnerei voltak az iskoláknak – mondja. A kétféle képzési rendszerben új elem, hogy minden diák ösztöndíjat kap a 9. évfolyamtól. Ez a szakképzésbe lépők számára az első évben 8 ezer forint havonta. Később emelkedik, és a tanulmányi eredménytől függően további szorzóval egészülhet ki. 11. évfolyamon az ösztöndíj egy részéből alapot képeznek a tanuló számára, amelyet a sikeres szakmai vizsga után kap meg.
Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye 12 intézménye tartozik a centrumhoz. A főigazgató a centrummá szervezés másik fontos motívumaként az egységes intézményirányítás szükségességét emeli ki.
– A különböző fejlesztésekhez, pályázatokhoz és a szakképzés finanszírozásához való hozzáférés egyénileg, iskolánként nehézkes. Nem titkolt szándék a racionális működés kialakítása sem.
Az elképzelés szerint az ágazati képző központokban a legmodernebb technológiák tanulására nyílik lehetőség. A Kisalföldi ASZC Vas megyében például ilyen ágazati képző központot hozna létre Szombathely–Vép térségében a kertészet-virágkötészet-parképítés vonatkozásában. A falusi vendéglátásban Vépnek szánnak jelentős szerepet.
– A kereskedelmet mi a vendéglátás oldaláról értelmezzük. Ha valaki gazdálkodik, és falusi vendéglátást folytat, vagy éppen vadgazdálkodással foglalkozik és vadászházat üzemeltet, annak a vendéglátás is része. Az agrárium felől indulva úgy gondolkodunk, hogy az agrárszakmai termelési technológia elsajátítása során vagy azután az ehhez kötődő kereskedelmi ismeretek megtanítása már kisebb kihívás. A centrumokban nem elsősorban a nagy üzemek, szállodák, vendéglátóipari egységek és multik kereskedelmiszakember-igényét akarjuk kielégíteni.
A sok élőmunkát, nagy szakértelmet igénylő és nagy piaci szegmenst jelentő vendégházakban is nagy szükség van szakképzett emberekre. Tudatosítani akarjuk, hogy egy jó képességű tanulónak is érdemes szakmát tanulnia. A szülőknek megfontolandó: ha gyermeküket az ágazati szakképzésbe terelik, a technikum után még mehet egyetemre, közben a szakmájával be tud lépni a munka világába. Ha azonban az 8. osztályban azt tanácsolják neki: menj gimnáziumba, azzal még éveket nyersz, akkor ritka, hogy 18 évesen valakit még vissza lehet hívni a fizikai aktivitást is követelő munkakörökbe.
Hogy még vonzóbbá tegyék az agrárszakmákat a diákok számára, ahhoz Hoczek László szerint modern eszközökre és izgalmas tartalmakra is szükség van. Tárgyalnak például a drónvezetőképzés indításáról, hiszen a gazda szeme a drón, ami a tábla fölé repül. Ma az agráriumban dolgozó ember nem végigsétál a búzatábla vagy a földek mellett, egy vadászattal foglalkozó pedig nem a kocsiból becsüli a vadlétszámot távcsővel. Fontos az is, hogy az intézményekben tanulók különböző járművek vezetésére, eszközök használatára szóló jogosítványokat szerezhessenek.
Sopronban a Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium adja a centrum székhelyét. Hoczek László hangsúlyozza: fontos lesz az iskolákkal való folyamatos együttműködés. Ebben partnernek látja mindhárom vasi intézmény vezetőjét.
– Célunk, hogy az iskolák határozzanak szakmai kérdésekben, a stratégiai döntéseket és a gazdálkodás okozta esetleges feszültségeket pedig átvegye a centrum. Szeretnénk úgy összehangolni az iskolák működését, hogy azok ne riválisok legyenek, hanem erősítsék egymást. A pandémia megmutatta: az agrárium továbbra is működőképes, itt megmarad a munkalehetőség. Nincs kényszerszabadság, a szántóföld nem zár be, az erdőben dolgozni kell, az állatokat meg kell etetni, és az élelmiszert előállító emberekre is mindig szükség lesz.
(vaol.hu)