Iskolánk területének félreeső részén komplett meteorológiai kisállomás található. Mivel a mezőgazdasági termelést nagyban befolyásolják az éghajlati és meteorológiai tényezők, fontos azok nyomon követése. Az intézmény 12.a osztályos mezőgazdasági technikusai növénytermesztés tantárgy gyakorlati foglakozásán az őszi tananyaghoz tartozó meteorológiai és talajtani ismeretekkel foglalkoztak. A tanulók a gyakorlati órán megismerkedtek az időjárási adatok észlelésével és gyűjtésük rendszerével is. A meteorológiai megfigyelések során megismerkedtek a léghőmérséklet, légnedvesség, légnyomás, szélsebesség, szélirány, csapadék, talajhőmérséklet, talajnedvesség és napsugárzás adatainak begyűjtésével. A tanóra keretében tanulmányozták a legfontosabb berendezéseket és eszközöket, valamint azok használatát. Gyűjtöttek és kielemeztek adatokat, melyek az iskola szomszédságában lévő meteorológiai állomáson kerülnek folyamatosan feldolgozásra.
Milyen egy csapadékmérő? Hogyan kell leolvasni a talajhőmérőt? Mi is az a maximum-minimum hőmérő? Mit és hogyan mér a kanalas szélsebesség mérő? Mi az a Wild-féle nyomólapos szélzászló? Milyen egy meteorológiai házikó? Na és mire használjuk ezeket az adatokat? Most már ezekre a kérdésekre is tudják a válaszokat tanulóink.
Az elkövetkező hetekben a műszerek ismeretében a tanórák kezdetén minden nap rögzítik a megfigyelt értékeket és kielemzik az adatokat. És hogy mi köze a horgászat sikerének az időjáráshoz? A horgászatban jártas tanulók tapasztalati megfigyelése, hogy 1020 hPk érték felett a ponty horgászat esetén jó a kapás, a halak aktívak.
Márkus Ferenc szaktanár
Tata
