1883-ban a Szeged melletti Királyhalmon, majd 1885. október 25-én Temesvár-Vadászerdőn – illetve még Lipótújváron és Görgényszentimrén– megkezdik működésüket a magyar királyi erdőőri szakiskolák.

1. kép Temesvár-Vadászerdei iskola főépülete egykoron

1. kép Temesvár-Vadászerdei iskola főépülete egykoron

„Az intézet célja, hogy „olyan erdészeti segédszemélyzetet neveljen, amely amellett, hogy erdőőri szolgálatban teljesen jártas, az erdőgazdaságban előforduló munka végzésében is oly ügyességre tegyen szert, hogy azokat nemcsak maga elvégezni, de azok végzésére másokat is betanítani, sőt, apróbb erdőgazdaságok ügyeit teljesen ellátni képes legyen.” „Az oktatás gyakorlati irányú, s a fősúly a helyszínen való begyakorlás mellett a munkák értelmes végrehajtására van fektetve, az elméleti tanítás pedig a nélkülözhetetlen alapismereteket felölelve magyarázó és útmutató irányban halad.”[1]

Ezen gondolatok vezérlik a jelenlegi oktatást is: gyakorlatorientáltan képezni a jövő középszintű erdészeti vezetőit.

2. kép Teríték mellett a végzősök (tanulmányi vadászat)

2. kép Teríték mellett a végzősök (tanulmányi vadászat)

1901-ben Török Sándor magyar királyi főerdészt nevezték ki az iskola igazgatójává, aki középfokú erdészeti iskolát szervezett. Az I. világháború módosította az „álmokat”. Iskolánk 1919 őszén Tatára, majd 1924-ben Esztergomba került, ahol 1928-ig Erdész Szakiskolaként, 1929-től 1935-ig pedig Erdőőri és Vadőri Szakiskolaként működött. 1948-ban a már Erdészgimnázium felügyeletét az FVM-től átvette a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium.

1950. október elsején a soproni Benedek-rendi Gimnázium épületében kezdte meg működését az Erdészeti Technikum. 1964 májusában felvehette iskolánk Roth Gyula[2] európai hírű tudós nevét, s októberben a Földművelésügyi Minisztériumtól megkaptuk a Lackner Kristóf utcai épületet kollégium gyanánt. A Szent György utca 9. alatti épület a mai napig székhelye iskolánknak. A megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosításának rendezésében nagy szerepe volt iskolánk első igazgatójának, dr. Tuskó Lászlónak.

3. kép A soproni Roth Technikum főépülete jelenleg

3. kép A soproni Roth Technikum főépülete jelenleg

1979-ben Roth Gyula Erdőgazdasági és Elsődleges Faipari Szakközépiskolára változott a megnevezés a két ágazatra történő bontás igénye miatt, a fűrész-és lemezipari képzés valójában az 1981/82-es tanévben indult meg. 1985-ben elsőként az országban elindult az ötéves iskolarendszerű technikusképzés.

1990-től egészen 1999-ig Sopron Megyei Jogú Város fenntartásában működött az intézmény, s 1992 szeptemberétől már az Erdészeti és Faipari Egyetem Tanárképző Intézete számára végezte gyakorlótanítási feladatait iskolánk.

Jelentős esemény volt 1994-ben, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság 535 hektáros erdőkerületet bocsátott szakmai irányítás alá. Mind a tanulók, mind a tanárok szempontjából pozitív szerepet játszik ez, hiszen gyakorlataink színtereit képezi ez a terület, ahol diákjaink üzemi szemléletét, „tulajdonosi érdekeltségét” tudjuk formálni.

1999 szeptemberében a Soproni Egyetem fenntartása alá került intézményünk. 2001 szeptemberétől az erdész és faipari képzés mellett elindult a környezetvédelmi technikusok képzése is. Immáron mindhárom, az egyetemen is oktatott, természethez oly közel álló, egy tőről fakadó szakma képviselteti magát.

Míg a 2000-ben felvett tanulók hatéves képzésben részesültek, addig 2013/14-től a diákok már újra ötéves képzésben vesznek részt.

2015-től iskolánk az Agrárminisztérium alá tartozik.

2016/17-es tanév új intézménytípusok kialakulását vetítette előre: iskolánk szakgimnáziummá avanzsált. Ebben az évben vált intézményünk részévé az egykori Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium, így újabb szakmák oktatásával bővült palettánk; parképítő- és fenntartó technikusok, virágkötő- és virágkereskedők (akik jelenleg a kertésztechnikus szakmairányait képviselik), szőlész-borászok tanulhattak még nálunk. Bár ezeknek a szakmáknak művelőire is nagy szükség lenne, nappali tagozaton már néhány éve nem sikerül osztályt indítani.

450 tanulónk 72%-a kollégista, s csupán 12% a leányok aránya, s bár ezek a számok is jól mutatják, hogy fiús szakmákat oktatunk, a lányok is helyt állnak a megmérettetéseken. Lemorzsolódásunk is 1% alatti, ami a magas felvételi követelményeknek és a felállított követelmények következetes megtartásának is köszönhető.

Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulóink személyiségének formálását a társadalmi és szakmai elvárásoknak megfelelően, a szakmai identitás kialakítását.  Az oktatás területén kiemelt feladatoknak tekintjük a 9. évfolyamos tanulók felzárkóztatását, a szintre hozást és szinten tartást, az általános és szakmai képzés színvonalának tartását, a kompetenciaméréseken és a tanulmányi versenyeken való részvételt és az arra való megfelelő felkészítést, valamint a továbbtanulásra való felkészítést. Szoros együttműködés van az iskola és kollégium között, mely mindegyikében céltudatos nevelőmunka folyik. A környezettudatos szemléletre nevelés elismeréseként 2012-től Örökös Ökoiskolai címet viselünk. Az intézmény országos beiskolázású, a legtöbb diák Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esztergom megyéből érkezik, de a távolabbi országrészekből, sőt Erdélyből és a Vajdaságból is van tanulónk.

Telephelyeink mindegyike képzéseink gyakorlatait szolgálják: Tanfűrészünkben és Tanműhelyünkben faiparos diákjaink dolgozzák fel a Tanerdőből érkező faanyagot, gyakorolják az épület- és bútorasztalos tevékenységek fogásait, sőt, iskolai és kollégiumi ablakok, ajtók, szekrények, ülőbútorok tanúskodnak munkásságukról. Tanműhelyünkben az erdésztechnikus diákok is megfordulnak, hogy az elkülönített géptani műhelyben a szükséges gépészeti alaptudást sajátíthassák el. Lippai telephelyünkön csemetekertet, üvegházat, fóliasátrat tartunk fenn, ahol nemcsak a Tanbolt kiszolgálása történik meg zöldség- és gyümölcsáruval, hanem erdészeti szaporítóanyagot is termesztünk. A jelenlegi vírushelyzet miatt sajnos a külföldi kapcsolatok nem túl gördülékenyek, de a lichtensteini partnerünknek készített műanyaghüvelyes csemetéinket továbbnevelését folytatjuk. itt található környezetvédelmi technikusaink egyik jól felszerelt laboratóriuma, míg a másik – természetvédelmi labor – a Szent György utcában. Erdészeink Jánostelepi gyümölcsösünkben, szántónkon az agrárium más szektorainak munkájával is megismerkedhetnek – metszés, oltás. A TAEG Zrt-vel együttműködésben naposi szolgálatot működtetünk, melynek keretében végzőseink közül 2 diákunk a Tanerdőben 2 tanuló a Parkerdő területén tölt egy hetet felváltva a kerületvezető erdésszel, 2-2 tizenegyedikes tanítványunk pedig a Tómalmi csemetekert munkájába kapcsolódik be.

Valamennyi oktatott szakmánkban részt veszünk hazai és nemzetközi versenyeken is: erdészeink minden évben részt vesznek az ÁSZÉV versenyén és az OSZTV-n, ahol nagyon szép helyezéseket érnek el évről évre. Az erdészképző iskolák között zajló Dr. Szepesi László Erdészeti Gépész Országos Versenyt évek óta iskolánk diákjai nyerik, és így ők képviselhetik hazánkat az Ifjúsági Erdész Európa-bajnokságon. Diákjaik hasonló sikerrel szerepelnek az Országos Ifjúsági Vadászvetélkedőn, s ott vannak az erdőgazdaságok közötti koronglövész versenyeken is. Faipari technikusaink eredményesek a Magyar Asztalos, a SOE Bázisiskolai versenyen, sőt Euroskills és Worldskills versenyen is van rá példa, hogy ők képviselik Magyarországot. 2019-ben az intézmény rendezte a környezetvédelmi országos szakmai tanulmányi versenyt, ahol tanulónk dobogós helyen végzett, s részt vehetett az Agrár SzakmaSztár fesztiválon. A korszerű ismeretek elsajátításának, lelkes felkészítésnek és a gyakorlatiasságnak köszönhető a kiemelkedően sikeres szereplés.

Az új Szakképzési törvény és az OKJ-t leváltó Szakmajegyzék megjelenése után 2020 július elsejével az országban 5 agrárszakképzési centrumot alakítottak ki, ahová földrajzi elhelyezkedés alapján csoportosították az agráriskolákat. Mi a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrumhoz tartozunk másik 11 intézménnyel együtt, melynek székhelye Sopron.

Korábbi igazgatónk, Hoczek László lett a centrum főigazgatója, szakmai igazgatóhelyettesünk Sztojkáné Bodor Ildikó pedig az immár új nevű Kisalföldi ASZC Roth Gyula Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatónője.

4. kép Az iskola igazgatói

4. kép Az iskola igazgatói

Az idők során többféle modell, iskolanév és fenntartó mellett dolgoztak elődeink és dolgoznak jelenlegi kollégáink is, de egy dolog ÖRÖK a Rothban a kezdetektől fogva: 135 éve képezzük az erdészeket, akik a legjobb szakemberek közé tartoznak, és elismertek az erdésztársadalomban.

(Sztojkáné Bodor Ildikó)


[1] Dr. Bársony L.: Iskolánk alapítása és történetének főbb állomásai In: Bársony L. (szerk.) (1985): A Roth Gyula Erdőgazdasági és Elsődleges Faipari Szakközépiskola centenáriumi évkönyve. Sylvester János Nyomda, Szombathely

[2] Roth Gyula Sopronban született 1873-ban. Iskolai végzettsége alapján erdőmérnök-tanár és jogász volt. A Kossuth díj mellett a IUFRO tiszteletbeli elnöke címet és a finn Fehér Rózsa Rendet is megkapta. Több, mint 180 publikációja jelent meg különböző témákban, s a még ma is kincset érő tankönyvek (Erdőműveléstan I-II. és III.) dicsérik keze nyomát.

Címke: Kisalföldi ASzC Roth Gyula Mezőgazdasági Technikum Szakképző Iskola és Kollégium

Pin It on Pinterest

Skip to content