A madarak és fák napja a Föld napjának a testvérünnepe, amelynek célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. 

A több mint száz éves múltra visszatekintő ünnep Chernel Istvánhoz kötődik. A kőszegi ornitológus (1865–1922) már fiatal kora óta érdeklődött a madarak iránt. 1890-től részt vett a Herman Ottó által szervezett madárvonulási megfigyelésekben. Fő műve az 1899-ben megjelent Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségökre című munkája. Herman Ottó halála után őt bízták meg az Ornitológiai Központ vezetésével. 

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját Kőszegen. Hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1906. évi I. törvénycikkben írta elő a madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára: „Évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse”.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „Év madara” programot. Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak. Emellett felhívja a figyelmet azokra az érdekütközésekre, konfliktusokra, amelyeket fel kell oldani. Az év madarának csak olyan fajt választanak, amelynek folyamatos védelmében az egyesület tevőlegesen is részt vesz. 2011-ben kísérletképpen internetes szavazással választották meg három ajánlott faj közül a 2012-es év madarát. A sikeres akció nyomán a következő években is internetes szavazás dönt az „Év madara” címről. 

2021 05 10 madarak es fak napja batthyany csuk papa kaszc2021-ben az „Év madara” a CIGÁNYCSUK. 

Cigánycsuk (Saxicola rubicola): A rozsdás csukhoz hasonló megjelenésű madár, de nincs fehér szemsávja és fehér faroktükre. Feje egyöntetű barna, melynek köszönhetően sötétebb habitusú a rozsdás csuknál. Territoriális viselkedésű, a hímek sokat énekelnek a revír kimagasló pontjain. Párba álláskor nászrepülésük is megfigyelhető. Igazi vártamadár: kimagasló pontokról lesi rovarokból, pókokból és más ízeltlábúakból álló zsákmányát. Ritkán apró termetű csigákat is eszik. Télen, állati táplálék hiányában elfogyasztja a magvakat, bogyókat is. A hazai, és a tőlünk északabbra található populációk egyedi vonulók, a telet a mediterráneumban és Észak-Afrikában töltik. Telelőhelyéről igen korán, legtöbbször már március elején visszatérnek első példányai. Nálunk gyakori fészkelőnek számít. 

Európa, Ázsia és Afrika nagy részén elterjedt fészkelőnek számít. Több alfaja is ismert. Hazánkban sík- és dombvidékeken fordul elő, a hegységeket és zárt erdőket elkerüli. Kedveli a fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeket. Megtalálható mezőgazdasági területeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben. Évente kétszer költ. A fészek helyét a tojó alakítja ki kis kaparással a talajon, a sűrű növényzet takarásában. Építőanyagként növényi szálakat, gyökérdarabokat és mohát használ, a fészek belsejébe szőröket és tollakat helyez. Átlagosan 5-6 tojást rak, melyeken kizárólag a tojó kotlik. A fiókákat mindkét szülő eteti. A táplálékot rendkívül óvatosan, nagy körültekintéssel szállítják a fészekhez, mivel a nyílt élőhelyeken a ragadozók miatt fokozott veszélynek van kitéve fészekalja. Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke 25.000 Ft. 

Az „Év fáját” 1996 óta választják. 2013 óta szintén szavazással döntenek a „győztesről”.  

2021 05 10 madarak es fak napja batthyany berkenye papa kaszcAz idei „Év fája” a LISZTES BERKENYE lett. 

Lisztes berkenye (Sorbus aria):  

Más néven süvölvény berkenye a csipkerózsához és a galagonyához hasonlóan a rózsafélék (Rosaceae) növénycsaládjának tagja. Európában mindenütt honos, 6-12 m magasra növő lombhullató faj. Hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Középhegységeinkben, elsősorban a mészkövön kialakult sziklaerdők (pl.: bükkösök), szurdokerdők és mészkedvelő tölgyesek lakója, így találkozhatunk vele az Északi- és Dunántúli-középhegységben, a Kőszegi-hegységben és a Soproni-hegységben. 

A lisztes berkenye lombkoronája tömött, szabálytalan alakú, sima kérge ezüstös szürke színű. Törzse egyenes, gyakran már a gyökfőnél elágazó. Fényes, vörösesbarna vesszői paraszemölcsösek. Leveleinek széle szabálytalanul, kétszeresen fűrészes, alakjuk kerekded vagy elliptikus, a fonáki oldalon molyhosak. Kihajtás után a levelek a színi (felső) oldalukon selymesen (lisztesen) szőrösek, ám idővel lekopaszodik. Krémfehér, 1,5 cm-es, illatos, a galagonyáéhoz hasonlító virágai május-júniusban nyílnak, és 6-8 cm átmérőjű sátoros virágzatot alkotnak. A virágokat rovarok porozzák be. Kesernyés ízű, éretten világos piros színű, paraszemölcsös alma áltermése szeptembertől érik. A termés paraszorbinsav-tartalma miatt enyhén mérgező! 

Ökológiai jelentősége miatt hazánk erdős területein fontos, bár ritka faj. Gyakran kereszteződik más berkenye-fajokkal, így rendkívüli változatosságot mutat természetes élőhelyein. Virágait számos rovar látogatja, termése a madarak számára vitaminban gazdag eleség. A növényt jellemzően akkor kezdik látogatni az állatok a terméséért, ha az első fagy már megcsípte a sötétpirossá színeződő, megpuhult álterméseket. 

Ha kíváncsi vagy, hogy az előző években melyek voltak az évek madarai, itt utána nézhetsz:  

A 2020-as még nem szerepel benne, akkor az erdei fülesbagoly volt a „nyertes”. 

http://www.baranyamadar.hu/evm…/evmadara2019_evmadarai.htm  

A korábbi évek fáiról pedig itt tájékozódhatsz: http://www.azevfaja.hu/evek-fai 

 

Címke: Kisalföldi ASzC Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum Szakképző Iskola és Kollégium

Pin It on Pinterest

Skip to content