Halottak napja, Halloween, Mindenszentek. Az őszi szünetre eső jeles napok, ünnepek, amelyek megjelennek iskolai életünkben is. A szünet elött még ismét, idén is megfaragtuk a tököket. Mivel azonban mára már összemosódtak ezek az ünnepi szokások, és sokszor azt sem tudjuk mi, hol és miért kezdődött, mire gyökereztethető vissza, ezért elhatároztuk, hogy a tökfaragáson túl, fel is elevenítjük őket!
Október 31. – Halloween
Bármily hihetetlen, a halloween egy ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep október 31. éjszakáján (ami a Mindenszentek katolikus ünnep előtti este). Korábban elsősorban az angolszász országokban tartották, mára azonban több nemzet kultúrája is átvette kisebb-nagyobb elemeit. A hozzá kapcsolódó hagyományok, hiedelmek keveredtek, így alakult ki az ír nép szokásaival és az észak-amerikai, nyugat-európai vidám ünnepi és gasztronómiai bolondozással, töklámpás faragással, jelmezes kéregetéssel, beöltözős partikkal, almahalászattal tarkított Halloween ünnep.
A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Amerikában az 1900-as évek elejétől vált egyre népszerűbbé ez a szokás olyannyira, hogy az ünnepi fesztiválokon szörnyek, boszorkányok, földönkívüliek, kalózok, rajzfilmek és mesék szereplői, állatok és hírességek maszkjait viselő jelmezesek jelennek meg.
A halloweenhez kapcsolódó szokások eljutottak Magyarországra is, a bulizós és játékos hangulatú harsány szokásokkal és a vicsorító vagy vigyorgó, de rendszerint világító töklámpás szimbólumával, amely jellegzetes kellékként az ír népszokás faragott karórépájából az évszázadokig tartó változások során a mai napig megmaradt. Maga az ünnep nem ezeknek a negatív entitásoknak a dicsőítéséről és imádatáról szól, hiszen ezek a halloween fő gyökerét képező ősi kelta hiedelemvilágából extrém kellékként maradtak meg, kiegészülve egyébként későbbi római és keresztény elemekkel is.
November 1. – Mindenszentek
A katolikus mindenszentek (Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja november 1-én. A Mindenszentek ünnepe a római katolikus egyház saját ünnepe, ami a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel is. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep Mindenszentek ünnepeként élt tovább. 835-ben IV. Gergely pápa a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette. A katolikus hit szerint a diadalmas Egyház ünnepe, amely szerint a „szentek közössége” köti egybe a mennybe jutott, megdicsőült lelkeket és a tisztítóhelyen még szenvedőket.
November 2. – Halottak napja
A mindszentet követő halottak napja (Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) katolikus ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért november 2-án. Egyháztanilag a »szenvedő egyház« (ecclesia patiens) ünnepe, a mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Címke: Kisalföldi ASzC Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum Szakképző Iskola és Kollégium